A hagyatéki (valamint a póthagyatéki) eljárás lefolytatása a közjegyző – mint törvény által közhitelességgel felruházott, független és pártatlan hatósági személy – hatáskörébe tartozik. A hagyatéki eljárás polgári nemperes eljárás, a közjegyző eljárása pedig az elsőfokú bíróság eljárásával azonos hatályú.

Az eljárás célja az ember halálával bekövetkező hagyatékátszállás (jogutódlás) rendezése az örökösként érdekelt személyeknek és öröklési jogcímüknek a megállapításával. Megállapításra kerül az örökhagyó vagyona, a vagyont terhelő tartozások, és az, hogy a vagyont kik és milyen arányban öröklik meg.

Hagyatéki vagyon hiányában – az örökösi minőség igazolásának érdekében – lehetőség van öröklési bizonyítvány kiállítására is.

Emellett a hagyatéki eljárás keretében az érdekeltek egyezséget is köthetnek. A közjegyző által jóváhagyott egyezség a bírósági egyezséggel azonos hatályú, amit azt is jelenti, hogy a közjegyző által jóváhagyott egyezség alapján közvetlen bírósági végrehajtásnak van helye, ha a felek nem teljesítik az egyezségben foglalt kötelezettségeiket.

A közjegyző az eljárás lezárásaként a hagyatékot vagy ideiglenes, vagy teljes hatállyal adja át, attól függően, hogy van-e öröklési jogi vita a felek között, avagy nincs. Az így meghozott hagyatékátadó végzés ellen a törvényszékhez lehet fellebbezni, öröklési vita esetén pedig öröklési pert kell indítani, mert különben az ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzés teljes hatályúvá válik. Ez utóbbinak tényét szintén az eljáró közjegyző állapítja meg.

Póthagyatéki eljárás lefolytatásának van helye abban az esetben, ha a hagyatéki eljárás befejezése után kerül elő át nem adott hagyatéki vagyon. Ha pedig olyan adat merül fel, miszerint a korábbi hagyatékátadáshoz képest eltérő öröklési rend érvényesül, a hagyatéki eljárás megismétlésének van helye – kérelemre – a jogerős hagyatékátadást követő egy éven belül.

Az elhunyt személy után indult hagyatéki eljárás lefolytatására elsősorban (főszabály szerint) az örökhagyó utolsó belföldi lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes közjegyző jogosult. Ennek hiányában az a közjegyző jár el, akinek az illetékességi területén az örökhagyó elhalálozott. Külföldi elhalálozás esetén a hagyatéki vagyon fekvésének helye alapozza meg az eljáró közjegyző illetékességét.

Irodánk a Budapest VII. kerületi lakosok közül a február, június és október hónapban elhunyt személyek hagyatéki ügyeit intézi. A hagyatéki eljárás az illetékes önkormányzat hagyatéki előadójánál indul. A hagyatéki leltár tartalmazza a hagyatéki vagyontárgyak és az eljárásban érdekelt személyek leírását. A leltár felvételét követően az önkormányzat küldi meg a hagyatéki iratokat az illetékes közjegyzőnek.

A hagyaték főszabály szerint tárgyalás tartása nélkül kerül átadásra, de a törvény által meghatározott esetekben (így például végintézkedés megléte esetén) hagyatéki tárgyalást kell tartani. A hagyatéki tárgyaláson az örökös személyesen, vagy meghatalmazottja útján jognyilatkozatot tehet, amellyel az öröklést visszautasítja, vagy az elfogadott örökséget valamelyik örököstársára átruházza, vagy pedig a törvényes öröklési rendnek, vagy az örökhagyó végakaratának megfelelően elfogadhatja a hagyatékot. (Tárgyalás tartása nélküli átadás esetén is van lehetőség nyilatkozattételre.)

Fontos, hogy meghatalmazást hagyatéki eljárásban csak a Ptk. szerinti hozzátartozó részére vagy ügyvédnek (ügyvédi irodának) lehet adni! Így hozzátartozó: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér, továbbá az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa.

Az örökösnek törvényes vagy végrendeleti örökösként egyaránt jogában áll visszautasítani az örökséget. Nem elég azonban, ha nem jelenik meg a hagyatéki tárgyaláson: ha vissza akarja utasítani az örökséget, akkor azt egyértelműen be kell jelentenie! A visszautasítás következményeként az örökös kiesik az örökhagyó utáni öröklésből, azzal, hogy ez a visszautasítás az esetlegesen később előkerülő vagyontárgyakra is kiterjed! További megkötés, hogy az örökséget csakis teljes egészében lehet visszautasítani, részleges visszautasítás nem megengedett! (Kivétel ez alól a termőföld (és az ahhoz kapcsolódó berendezések stb.) öröklése, ez külön is visszautasítható, amennyiben az örökös nem foglalkozik hivatásszerűen mezőgazdasági termeléssel).