A közjegyző által akár papír alapon, akár elektronikusan készített okirat közokiratnak minősül, melynek két legfontosabb joghatása a fokozott bizonyító erő, valamint a közvetlen végrehajthatóság. A közvetlen végrehajthatóság azt jelenti, hogy a közjegyzői okirat alapján azonnal megindulhat a bírósági végrehajtás, azt nem kell polgári pernek megelőznie. A közjegyző által készített okiratoknak – a többi közjegyzői nemperes eljáráshoz hasonlóan – a közvetlen végrehajthatóság által perkerülő, permegelőző, a fokozott bizonyító erő révén pedig perkönnyítő, pergyorsító funkciója van.

A közjegyző kétféle közjegyzői okiratot készíthet: ügyleti okiratot vagy ténytanúsító okiratot. Az ügyleti okirat közhitelesen tanúsítja a jogügyletre vonatkozó akaratnyilvánítás tényét, a ténytanúsító okiratban a közjegyző a jogi jelentőségű tényeket közhitelesen tanúsítja jegyzőkönyvi vagy záradéki formában.

A közjegyzői okirat sosem veszhet el, hiszen az eredeti közjegyzői okiratot az a közjegyző őrzi, aki készítette, a felek pedig idő és mennyiségi korlátozás nélkül hiteles kiadmányt kapnak az okiratról. A közjegyző kötelessége, hogy a közjegyzői okirat keltétől számított 15 munkanapon belül azt digitálisan archiválja, így a papír alapú példány esetleges megsemmisülése esetén is az okirat digitalizált formában továbbra is elérhető marad.

A közjegyzőnek a közjegyzői okiratot, annak elkészítésekor fel kell olvasnia a felek előtt. A felolvasás egy olyan garanciális szabály, mely biztosítja, hogy a fél az okirat tartalmát teljes terjedelmében megismerhesse.  A törvény csak abban az esetben engedi a közjegyzői okirat felolvasásának mellőzését, ha:

– amikor a közokirat elkészítése során kizárólag jogi személyek,

– jogi képviselő útján járnak el,

–  a felek együttes kérelmére,

– az általuk előzetesen a közjegyző rendelkezésére bocsátott írásbeli tervezet alapján

készül a közjegyzői okirat.

Amennyiben a felet a közjegyzői okirat elkészítésénél meghatalmazott képviseli, a meghatalmazást közjegyzői okiratba vagy olyan magánokiratba kell foglalni, amelyben a fél aláírását közjegyző, bíróság, más hatóság vagy magyar külképviseleti szerv hitelesítette. A meghatalmazást egy példányát minden esetben a közjegyzői okirathoz kell fűzni. 

Abban az esetben, ha bármelyik fél nem érti/beszéli a magyar nyelvet, a közjegyzői okiratot magyar nyelven, tolmács és két ügyleti tanú közreműködésével készíti el. Tolmácsnak nem előfeltétel, hogy hivatásos végzettséggel rendelkezzen, a tolmácsolást bárki elláthatja, aki a magyar nyelvet, valamint a fél által beszélt nyelvet az ehhez szükséges szinten érti és beszéli. 

Ügyleti tanúk közreműködése van szükség abban az esetben is, ha a fél:

– írástudatlan, illetőleg olvasásra vagy nevének aláírására képtelen, 

– vak, 

– az ügyleti tanúk bevonását kéri. 

Nem lehet ügyleti tanú az, aki

– nem lehet azonossági tanú (a 18. évét nem töltötte be,  az ügyletben félként, kedvezményezettként vagy ezek képviselőjeként szerepel, testi vagy szellemi fogyatkozása miatt a személyazonosság tanúsítására alkalmatlan)

– írástudatlan,

– nem ért azon a nyelven, amelyen a közjegyzői okirat készül,